2007. január 16., kedd

Kalandozások az Ígéret Földjén/ I....útban Észak Karolinába

3 nap.
Nem volt idő szomorkodni New York miatt, hiszen még nagyon sok ismeretlen szépség várt rám, de bevallom szívesen maradtam volna még. Nagyon keveset láttam New Yorkból és nagyon magával ragadott a város hangulata. Gyors pakolás után elindultunk "hazafelé".
Következő célpontunk Marylandban az a tábor, ahol Izáék egész nyáron tanítottak. Nagyon szép vidéken jártunk, persze akkorra már csak ők tudtak mesélni a nyári nyüzsgő életről, mert november lévén a tábor réges- régen bezárt. Voltak hagyományos barakkok a kisebb korosztálynak, a nagyobbaknak pedig egy autentikus indián falut építettek.
Mire Washingtonba értünk, már nem volt nagyon fiatal az idő, így éppen csak pár órára tudtunk megállni, hiszen aznap még haza is kellett érni. Washington, D.C. az USA fővárosa, önálló szövetségi kerület. Nevét az ország első elnökéről, George Washingtonról kapta. Washington számos nemzeti emlékhellyel büszkélkedhet és az egyik legnépszerűbb turistacélpont az Egyesült Államokban. A város közepén található a National Mall nevű nagy, nyílt terület, ahol számos amerikai vezetőnek állítottak emlékművet, ez köti össze a Fehér Házat és a Capitolium épületét. Közepén található a Washington emlékmű. Itt látható még a Jefferson emlékmű, a Lincoln emlékmű, a Franklin Delanno Roosevelt emlékmű, a Nemzeti második világháborús emlékmű , a koreai háborús veteránok emlékműve, a vietnámi veteránok emlékműve, a Columbia kerület emlékműve és az Albert Einstein emlékmű. Végig mentünk a sétányon, magamban nyugtáztam a tényt, mely szerint itt egy másik város ahova vissza kell jönni és mindenképpen több napot kell eltölteni. A Fehér Házat már csak esti sötétségben láttam, így gyakorlatilag nem tudok érdemlegeset mesélni washingtoni "élményeimről", mert szinte azt mondhatom hogy csak átutazóban láttam. Éjszakai órákban érkeztünk Izáék otthonába és a hosszú út után leginkább csak aludni vágytam.....folyt.köv....

Nincsenek megjegyzések: